Már szerda este megérkezett pár csapat, aztán csütörtökön jöttek a többiek. Mi a hét elején tudtunk edzeni egy keveset, szerencsére még ekkor előjött a kuplungom csúszása, amit sikerült kijavítani is.

Pénteken aztán elkezdődött a stopper elleni harc és a küzdelem a jó rajthelyekért. Nagyon jó érzés az Alpok-Adria 125-ös mezőnyével motorozni, egy plusz lendületet adnak a pályán és ez az időeredményeken meg is látszik. A pénteki időmérő edzésen sikerült a kategóriám 2. helyét megszerezni a 14 főből, összetettben pedig a 15. pozíciót a 33-ból. Megfutottam addigi legjobb köridőmet is, a motorral minden rendben volt, szóval minden nagyon jó volt.

Aztán jött a szombati időmérő edzés, ahol fékproblémák miatt ki kellett állnom az edzés felénél a bukótérbe és nem engedtek fel a boxba. Az edzés végén amikor már mehettem volna a motor nem akart beindulni, és a „dögszállító” segítségével jutottam a boxba. Javítanom nem sikerült az időmön és 1 hellyel hátrébb csúsztam a rajtrácson. Nekiálltunk a motorjavításnak és kiderült, hogy a dugattyúra ráragadt a gyűrű és elment a kompresszió. Aztán a motor együtt fogyasztotta a váltó olajat a 2T olajjal, ami szintén nem egészséges. Lehetőségem nyílt rá, hogy megvegyem életem első 0 km-es gumigarnitúráját és azzal induljak versenyen. Még az este folyamán sikerült mindent összerakni, a gumikat lecserélni és nyugodtan mehettünk lefeküdni.

Vasárnap eljött a verseny ideje és kinyitott a boxutca. A felvezető kör felénél aztán észrevettem, hogy a kuplungkarom beesett és 9000-es fordulatnál megcsúszik a kuplung. A rajtprocedúra alatt állítottunk rajta de a bemelegítő körben ugyan azt éreztem. Felálltam a rajtrácsra és bíztam benne, hogy valahogy csak körbe érek a versenyen. Elaludtak a piros lámpák, az egyes sebességi fokozat még leforgott, aztán mikor 2-be tettem, elment a hajtásom és csak gurultam. Számomra 2 kanyarig tartott a futam. Pont egy olyan alkatrész miatt kiesni, amit kicseréltünk pár nappal előtte… szőrnyű érzés volt. De hát ilyen a technikai sport!

Az összetettbeli pontversenyben sajnos nagyon rosszul jött ez a 0 pont, és nagyon fel kell kötni a gatyát a többi futamon.

Öcsém az összetettbeli 23. rajtkockából indult és megint egy nagyon jó rajtott vett. Aztán egy román gyerekben emberére talált és az egész versenyt végig meccselték kanyarról-kanyarra. Végül a kategóriánk 6. helyén intették le.

Sajnos megtapasztaltam milyen érzés amikor a technika ördöge a versenyre költözik a motorba. Remélem legközelebb keres valaki mást…

Köszönök mindent a támogatóimnak és azoknak akik kijöttek a ringre és szurkoltak nekünk!!!

Rich #16